Katalógus

A biennálé

MANU-TÍPIA
A XXII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2022

Részlet a pályázati kiírásból:

A XI. EFB - MANU PROPRIA című kiállítása 24 éve szeptember 11-én nyílt meg. Akkor még senki sem tudhatta, hogy ez a dátum - 9/11 -, később mekkora jelentőségű lesz majd a világban. Azt is csak kevesen sejtették, hogy az akkori pályázat tematikája majd negyed évszázad múlva aktuálisabb lesz, mint valaha. A digitális technika akkoriban ott tartott, hogy a 2,3 MP-es kamerákhoz már "elérhető" áron hozzá lehetett jutni. Ez manapság mosolyt csal a fotósok arcára. A Biennálé már akkor is deklarálta, hogy kiáll az archaikus fotokémiai és -technikai eljárásokkal készült alkotások mellett. A fotográfusok, képzőművészek körében ma is egyre nő az érdeklődés a MANU-TÍPIA, a kézműves, archaikus, fotografikus alapú képalkotás művelete iránt. A XXII. EFB - MANU-TÍPIA tehát nem előzmények nélkül való. Így még nagyobb a ma művészeinek felelőssége, és nehezebb a dolguk, hogy az ilyen módon megszülető művek - a régi technikák ellenére is - maiak és érvényesek legyenek. ARCHAIKUS TECHNIKÁVAL ÉS KÉZMŰVES ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLT ALKOTÁSOK MELLETT MINDEN HASZNÁLATOS, DE AKÁR SAJÁT KÍSÉRLETEZÉSEKKEL FELFEDEZETT ÚJ - VEGYI ELJÁRÁSOK EREDMÉNYEIT IS SZÍVESEN BEMUTATJUK. A GYÁRI ZSELATINOS EZÜST (FOTO)PAPÍRRAL VALÓ KIDOLGOZÁS IS MEGENGEDETT, DE A ZSŰRI AZ EGYEDI, KÉZI (MANU) VÉGSŐ KIDOLGOZÁST PREFERÁLTA, EZEN A PÁLYÁZATON A DIGITÁLIS PRINT NEM VOLT ELFOGADOTT.

 

KÖSZÖNTŐ:

Manu típia vagy a kézművesség presztizse Annak reménye, hogy valaki egyszerre lehet technikájában eredetiés következtetéseiben meggyőző nem nyer megerősítést…Paul de Man

Szabó Dezső több, mint száz éve írt cikkében beszél arról, hogy milyen meredeken emelkedik a művésztermelés volumene, egyre többen vélelmezik magukban a készséget az önkifejezésre, amire a formálódó demokráciák biztatást jelentenek. (…az emberiség zseni- és tehetség – mondjuk egy szóval: - művésztermelése mind nagyobb lesz.) A jelenség – úgy tetszik – az író által bizonyos rokonszenvvel, netán reménnyel fogadott futurista mozgalmak idején jól érzékelhetővé, de azt gondolom, a demokráciák éppenséggel negatívumaikkal, első sorban a szabadság helyetti kényszereivel provokálta a helyzetet, nem pedig a valós szabadság társadalmi levegőjének tisztaságával. Azaz, éppenséggel az eltömegesedés kényszerpályái taszigálták a fuldokló individuumot a kötetlen pályák felé, másfelől pedig ez az igény találkozott új médiumok megjelenésével, elterjedésével (fotó, mozgókép. rádió), amelyek „kézhez-állóbbaknak” tetszettek azok szemében, akik meg akarták úszni a hosszadalmas, esetleg gyötrelmes szakmai fölkészülést; magyarul bíztak benne. hogy a gépi technika áthidalja a tehetség, a képzettség hiányát.

Tegyük hozzá: a fölületes látszat szintjén ez így is van, az ipari tömegtermelés meggyőzően sugalmazta, életérzéssé avanzsáltatta ezt a vágyakozást.

Azzal pedig, hogy a roll-film és az elérhető árú automata fényképezőgépek lényegében tömegcikké váltak, a fotózás majdhogynem általános hisztériává, a mindent-megörökítés egyetemes szenvedélyévé vált – természetesen nem kis mértékben a képes sajtó gyöngéd diktatúrájának ösztönzésére is. Nem mellesleg az ipari tőke ugyancsak lecsapott a profitszerzés újabb esélyére. Az igazi nagy lehetőséget azonban a digitalizáció hozta el – összebútorozva a mobiltelefonnal; ma az egész világ ész nélkül fényképez (ez itt szó szerint értendő!), ráadásul a szelfi bárki halandó számára lehetővé teszi, hogy rajongott nagyságokkal, fél- és egészhülye celebekkel örökítse meg magát. Íme, a kiteljesedett szabadság- és egyenlőségeszme a nagyszerű polgári demokráciában.

De közelítsünk a fotóhoz, fotózáshoz a művészeti alkotás felől. Mivel a fényképezést eleve a grafikával és festészettel való rivalizálás szülte, ezeken a területeken próbált fölzárkózni – korántsem pusztán valami habos elméletieskedéssel (esztétikai normák tágítása a naturális „hűség” irányában) –, de technikai bravúrokkal akár fölébe is kerekedni. A különféle rafinált eljárások a technikai (kémiai) formanyelvi látványosságok igényeinek következményei. Egyszerűbben szólva a festőiség normájának eredménye.

A klasszikus analóg fényképezés valójában kifejezetten kézműves tevékenység, és mint minden kézművesség, előképzettséget, gyakorlatot, fejlesztési készséget igényel. Az sem baj, ha speciális tehetséggel társul. (Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy még a fényképezők hatalmas tömegéből sem vált mindenki művésszé. Még csak hiteles dokumentátorrá sem. A művészet „demokratizmusát” nem érdemes az alkotás szélsőségesen individuális mozzanatában keresni; ha egyáltalán, esetleg a fogyasztásában, befogadásában, egyébként ott is változó sikerrel.) Itt és most azt a vitát nem nyitnám meg, ami ismételten fölvetődik: létezik-e fotóművészet egyáltalán, vagy a képzőművészet jellegzetes technikai változatáról beszélhetünk csupán, Annyit azért érdemes latolgatni, vajon a kézművesség sajátos volta mennyire identifikálhatja szuverén művészeti ágként?

Egyetemi kurzusán Füst Milán sztentori hangján mennydörögte: Egy szemmel nem lehet művészetet csinálni! Inkább megbocsátottuk neki, semmint hittük volna, arra azonban jó volt igaztalan és sarkos megjegyzése, hogy figyelmezzünk a művészetek elgépiesedésére. Az alkotói akarat és érzékenység hátérbe szorulására. Története során a fotográfia az igazi sokkot a digitalizációval kapta (ahogyan az emberi kultúra teljessége). Alkotó alapját, a kémiát húzta ki alóla az új technika, ami – már értjük – szellemi (etikai?) következményekkel is jár. A digitalizáció tovább vitte azt a hamis demokratizálást, amely voltaképpen egyúttal a tőke újabb merénylete a profit növelésére. A mobiltelefon gyors elterjedése, majd ugyanolyan gyors fölülírása az „okos” telefonnal (már a kétlépcsős fejlesztés is a dupla nyereség gyanúhát kelti) a gáttalan tömegesedést eredményezi. Ráadásul nem azzal van a gond, hogy mindenki fényképez, annál nagyobb a hamis illúziókkal, az álvalóság hazugságával.

Magától értetődik, a művészi indíttatású fényképezők lecsaptak az új (mert hát valóban az) médiumra, amely – hadd fogalmazzak egyszerűen – közvetlenebbé tette a fotózást, elérhetőbbé a valóság rejtettebb szögleteit. Tendenciájában merőben ellentétes az általános törekvésekkel. …a 20. század művészete reflexív művészet – szögezi le Alain Badiou –, olyan művészet, amely a saját folyamatait akarja megmutatni, szemlátomást idealizálni akarja saját anyagi mivoltát, (Szerintem a szellemi lényegét csakúgy; akár most, az új évezredben.) Úgy vélem, jogos és ésszerű önvédelem a fotó részéről a visszafordulás „kézműves múltjához”, a hagyományos nemes eljárásokhoz (ahogyan egyébként az új trendek iránti vonzalma mellett az Esztergomi Fotográfiai biennálé mindig szorgalmazta). A cianotípia, argentotípia, ferrotípia, helioigravűr, daguerrotípia stb. létrejötte idejében a fotó szuverén művészi értékének manifesztációja kívánt lenni. A forma, mint hangsúlyos bizonyíték jelentkezett. Ideje korán érzékelve a negligáló veszélyt.

1930-ban – tehát futurizmuson, szürrealizmuson, Dadán túl – némi joggal jajdul föl Kárpáti Aurél Babitshoz fordulva: Széttört a Forma, amely mindig a lényeget őrzi. A fotó lényege, ha tetszik: művészi mivolta a formájában rejlik. Igencsak indokolt kellő körültekintéssel, alapossággal ügyelni rá…

Fábián László

 

 

Zsűritagok

BAKSAI JÓZSEF
BALLA GERGELY
FÁBIÁN LÁSZLÓ
FLESCH BÁLINT
SERES GÉZA

 

Díjazottak

KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM FŐDÍJA : VARGA TAMÁS
MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA BIENNÁLÉ DÍJA : BARÁTH GÁBOR
NEUZER KERÉKPÁR KFT. DÍJA : SÍRÓ LAJOS
MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE DÍJA : BAKODY MÁTÉ
ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS DÍJA : FIALA DE GÁBOR
SZENT ISTVÁN STRANDFÜRDŐ DÍJA : ADORJÁN ATTILA
MAGYAR FOTÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE DÍJA :LISZI RENÁTA

 

 

 

 

 

 

Kiállítások helyszínei

Foton Galéria – Budapest, Képíró u. 6, (Díjazott művek kiállítása) - 2022.11.21.
Kortárs Magyar Galéria - Szabó Gyula utca 304/2 Dunaszerdahely, Szlovákia - 2023.02.03.

 

 

 

Támogatók

A Művelődés Háza Esztergom Nonprofi t Kft. / Esztergom
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma / Esztergom
EUROHÍD Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány / Esztergom
Art Fotográfiai Stúdió / Esztergom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képgaléria

Kedves Díjazott! Ha képét jobb minőségűre szeretné cserélni küldje el erre a címre: efbinfo.hu@gmail.com

Kapcsolódó dokumentumok

Meghívó
Plakát
MEGNYITÓ: FÉNER TAMÁS BESZÉDE
MANU-ÉRT KONFERENCIA