Esztergomi Fotográfiai Biennálé

Katalógus

A biennálé

II. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 1980. július 4-6.

Megnyitó: Július 4. – én, pénteken 17 h. 18 h.

Megnyitotta: Fábián László író
magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló ALKOTÁSOK fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató ALKOTÁSOK magyar társad
magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló ALKOTÁSOK fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató ALKOTÁSOK magyar fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató ALKOTÁSOK magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló ALKOTÁSOK magyar társadal
magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló ALKOTÁSOK fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató ALKOTÁSOK valóság problé
magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló ALKOTÁSOK fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató ALKOTÁSOK magyar

Beke László írásának részlete a II. EFB katalógusából:

"Az Esztergomi Fotóbiennálé rendezői a második alkalommal megkísérelték „irányítani” a kiállításra jelentkező művészek figyelmét:
célul tűzték ki
„1. a magyar társadalmi valóság problémáit újszerűen vizsgáló alkotások, 2. a fotóművészet kifejezőeszközeinek határait kutató alkotások” bemutatását.
Különös (és nem is egészen érthető) módon mintegy félszáz fotós között alig akadt olyan, aki az első kérdésre adott volna választ. (Ez a körülmény mellesleg arra késztette a zsűrit, hogy javasolja: „versenyen kívül” hívjanak meg még néhány alkotót az „egyensúly” helyreállítására.)

Bár ez a negatív eredmény némileg meglepő, és nyilván megvannak a maga elsősorban szubjektív okai – a vészharangot azért nem kell megkongatnunk. Ha nem is a dokumentarizmus közvetlenségével, de a formai kísérletezők is mindenképpen a „magyar társadalmi valóságból” nyerik ösztönzéseiket, és áttételesen de nyilvánvalóan arra reflektálnak munkáikkal. Másrészt pedig különösen örülnünk kell annak, hogy az immár több, mint egy évtizedes múltra visszatekintő magyar experimentális fotózás egyre több hívet toboroz magának – a tehetséges pályakezdő fiatalok köréből is.

Az „experimentális” jelző bizonyos szempontból félrevezető. Ez az egyre jobban terebélyesedő irányzat nem bizonytalan kimenetelű kísérleteket folytat, hanem kész műveket hoz létre. Kezdetben főleg képzőművészek speciális fotóhasználatát jelentette – így különösen sokat köszönhetett a konceptuális művészetnek is. Ma inkább mediális fotóról (a fotó mint médium sajátos lehetőségeit és határait fotóművészeti eszközökkel kutató művekről) beszélhetünk, melynek a képzőművészek mellett a hivatásos fotósok és más területek képviselői egyaránt művelőivé váltak."

Katalógusszöveg: Beke László művészettörténész

A biennáléhoz előadások, konferenciák:

Nyilvános interjú a fotó néhány aktuális problémájáról "A fotó/művészet fenomenológiája’' címmel.

Az interjút Rózsa T. Endre készíti:
Pauer Gyulával, Baranyay Andrással, Hajas Tiborral, Birkás Ákossal.

Július 5.– én szombaton: Információs nap

10–15 h.
Seres Zsuzsa: Fotósok helyzete: a konfliktusok szociológiai értelmezése
S. Nagy Katalin: Fotó a lakásban
Fábián László: Szamos u. 8.

16–20 h.
Szerencsés János: Dokumentatív fényképezés
Hajas Tibor: Performance és fotó
Peternák Miklós: Fotó és időbeliség
Gyetvai Ágnes: Stratégiaváltás: a fotó, film, videó lehetőségei
Maurer Dóra: Szisztematika a fotó/művészetben

21 h. Szirtes András vetíti filmjeit

Július 6.–án, vasárnap 10 h.:
Beszélgetés a biennálé kiállításáról
Vitaindító: Körner Éva, Forgács Éva, Szilágyi Ákos, Gazdag Gyula és Albertini Béla

Az előadások helye a vár rondellája.